(Érdekességek a hajózás-hadihajózás világából 4. rész)
Hogyan is lett John Kennedy tengerész ? Pearl Harbor után a két idősebb Kennedy testvér (Joseph és John) önként jelentkezett katonai szolgálatra. Joseph Kennedy Jr a tengerészeti repülőkhöz jelentkezett, fel is vették. Johnt, aki a szárazföldi haderőhöz kérte felvételét, egy korábban, az egyetemen szerzett hátsérülése miatt elutasították. Ekkor családi kapcsolatok igénybevételével végülis sikerült a Haditengerészethez kerülnie.
Mivel mindketten túl voltak egyetemi tanulmányaikon (Harvard), tartalékos tiszti tanfolyamot végeztek, majd megkapták csapatbéli beosztásaikat. Joseph a tengerészrepülőkhöz, John egy torpedónaszád iskolára került a hátországban. Itt kiképző volt, erre azért tartották alkalmasnak, mert milliomos család sarjaként már korábban jártasságot szerzett kis hajók, vitorlások kezelésében. Sok kirándulást tett a háború előtt Massachussets partjainál.
Azonban, harcos ír mentalitásával nem fért össze a hátországi szolgálat, ezért kérelmezte, hogy vezényeljék harci övezetbe. Így is lett, a Csendes-óceán térségébe vezényelték, ahol hadnagyi rangban a PT 109-es torpedónaszád parancsnoka lett. Ez egy kisméretű könnyű, igen gyors ELCO típusú hajó volt, könnyű fedélzeti tüzérséggel és torpedókkal felszerelve.
1942. augusztus 2-án 14 másik naszáddal együtt a PT 109-est Kolombangara szigetének közelébe küldték, hogy támadják meg a “Tokyo Express”-nek nevezett japán utánpótlási vonal hajóit. Ki is lőtték torpedóikat, de eredménytelenül, nem kis mértékben a torpedók műszaki hibája miatt.
JFK, a haditengerész | National Geographic
Készítő: Profimedia | Forrás: Profimedia, Zuma Press – News
Ekkor visszarendelték őket támaszpontjukra, először a radarral felszerelt hajók indultak vissza, négy (köztük a PT 109) hátramaradt és újabb japán hajókra vártak.
Kennedy hajója egy alapjáraton járó motorral “lézengett” a koromsötét éjszakában, amikor a sötétből hirtelen feltűnt az AMAGIRI japán romboló, amely teljes sebességgel haladt támaszpontja felé, hogy még a sötétség leple alatt odaérjen. A PT 109 személyzetének mindössze 10mp-e maradt a japán hajó észlelésére. Nem tudtak kitérni, a japán hajó kettészelte a kis naszádot, amelyen az üzemanyagként használt könnyűbenzin azonnal berobbant.
A roncsok nagy lánggal égtek. 2 fő azonnal meghalt. 2 másik megégett. A környező szigeteket és vizeket a japánok ellenőrizték, de hát valamerre ki kellett úszniuk. Kennedy, aki az egyetemi úszócsapat tagja volt, a fogai között tartott mentőmellény zsinórral húzta úszás közben az egyik súlyos sérültet. 4 órai vergődés után érték el a lakatlan “Plum Pudding” szigetet, de ott nem volt sem víz, sem élelem. A sziget előtt japán hajók cirkáltak, így rejtőzködniük kellett.
Visszatérve az ütközéshez, a többi naszádon is látták a robbanást, biztosra vették, hogy nincs túlélő, így visszatértek támaszpontjukra, jelentve az esetet. Pár nap múlva emlék-istentiszteletet tartottak a PT 109 legénységének tiszteletére. A rádió is beszámolt arról, hogy Amerika londoni nagykövetének fia eltűnt a Csendes-óceánon.
JFK, a haditengerész | National Geographic
Közben Kennedy, mint kiváló úszó, megpróbálkozott két másik szigettel, de ott sem volt sem víz, sem élelem. Végül az éj leple alatt átúsztak egy olyan szigetre, ahol legalább volt víz és kókuszpálmák.
Egy ausztrál parti megfigyelő is észlelte a robbanást és két bennszülött felderítőt küldött a szigetre. Kennedy ekkor egy kókuszdió belsejébe véste, hogy a PT 109 túlélői vannak a szigeten. Az ausztrál eljuttatta a hírt a rendovai támaszpontra, végül egy odaküldött gyorsnaszádon mentették ki őket. Az ominózus kókuszdiót JFK megőrizte, elnöksége alatt az íróasztalán volt, most pedig a róla elnevezett könyvtárban látható.
Az AMAGIRI kapitánya büszkén menetelt Kennedy beiktatási parádéján, ahol a PT 109 másolatát egy tréleren vontatták. A naszád személyzetét megmentő két bennszülött szigetlakót is meghívták a beiktatásra, de a hatóságok adminisztrációs mulasztása miatt nem tudtak eljutni oda.
Füzesi József összeállítása
