(Hadihajós világtörténelem alapfokon 3.rész)
A 19. század kezdetétől a külföldiek egyre nagyobb befolyásra tettek szert Kínában. A gazdasági hasznot kivitték az országból, oda ópiumot vittek Indiából és amikor ezt a kínai hatóságok le akarták állítani, akkor a britek kirobbantották az első (1840), majd a második (1856) „ópiumháborút”, amelyekből Kína vesztesként került ki.
Az uralkodó Csing-dinasztia hatalma fokozatosan csökkent.
A század végére felerősödtek az idegenek elleni megmozdulások, “Halál az idegen betolakodókra !” jelszóval. A mozgalom élén a “Nagy ököl” társaság állt. A boxer-mozgalom nevét az akkoriban széles körben gyakorolt népi harcművészeti ágazatról kapta, amelyet „kínai boxként” ismertek.
1900. májusában egyszerre több tartományban robbant ki a lázadás az egyre növekvő feszültségek miatt.
A felkelők megrongálták a vasút- és távíró vonalakat, mert ezek kiépítése miatt sok kínai maradt munka nélkül, mivel korábban teherszállítóként vagy hírvivői munkából éltek.
A lázadást az ország tényleges vezetője az özvegy Cixi császárné is támogatta és ezáltal az állam és a hadsereg is.
Megöltek mintegy 3000 keresztényt és hajtóvadászatot indítottak a külföldiek ellen.
Júniusra elérték Pekinget, meggyilkolták a német nagykövetet és a boxerek a császári haderővel karöltve ostrom alá vették a diplomáciai negyedet ahol a városban tartózkodó külföldiek kerestek menedéket.
Az akkori nagyhatalmak szövetségbe tömörültek „Nyolc Nemzet Szövetsége” néven. A császárné uralkodói rendeletben üzent hadat a külföldi hatalmaknak.
A szövetségesek hadihajókat küldtek Kínába, állampolgáraik megvédése érdekében.
Ebben az időben Ausztria-Magyarország részéről csak a ZENTA cirkáló tartózkodott a térségben. Megerősítésére először a KAISERIN UND KÖNIGIN MARIA THERESIA, majd egy hónappal később a KAISERIN ELISABETH és az ASPERN érkezett a kínai vizekre. A ZENTA cirkálóról először csak egy 30 fős tengerészgyalogos osztagot tudtak Pekingbe juttatni. További csapaterősítéseket nem, mert a boxerek felrobbantották a vasúti síneket.
Közben újabb csapatok érkeztek több kínai kikötővárosba (szibériai vadászok, amerikai tengerészgyalogosok és más csapatok). Kemény harc kezdődött, a boxerek fanatikusan harcoltak.
A folyamatos csapaterősítéseknek köszönhetően a szövetséges haderő létszáma meghaladta a 40 000 főt,, amely vereséget mért a kínai reguláris hadseregre.
Ezt követően a szövetségesek augusztus 14-én elérték Pekinget, felmentve az 55 napon keresztül ostrom alatt álló diplomáciai negyedet.
A harcokban 4 cirkálónkról 500 osztrák-magyar tengerész vett részt. Több magyar halottja is volt ezeknek a harcoknak.
A boxereket és támogatóikat végül nehéz és súlyos áldozatokkal járó harcokban tudták térdre kényszeríteni. A KAISERIN ELISABETH és a ZENTA 1901.júniusában kapott parancsot a hazatérésre, a másik két hajó még ottmaradt. A későbbiek folyamán is állomásozott legalább egy cirkálónk a kínai vizeken.
Az I. világháború kitörésekor éppen a KAISERIN ELISABETH volt a Távol-Keleten. Részt vett Csingtao német gyarmat védelmében a japánok ellen. A hajó súlyosan megsérült, a legénység több tagja elesett. A már alig úszóképes hajót végül a parancsnok utasítására saját legénysége süllyesztette el. A legénység japán fogságba került.
A boxerlázadás leverését követően fosztogatásokra és a boxerek tömeges kivégzésére került sor.
Kínát tekintélyes kártérítésre kötelezték mai árfolyamon 41 milliárd dollár értékben, amelyet 39 év alatt kellett megfizetnie a győztes hatalmak részére.
És egy, az eseménnyel kapcsolatos máig élő hagyomány.
A pekingi diplomáciai negyed védelmében részt vevő amerikai tengerészgyalogos kontingens helytállásának elismeréseként az Egyesült Államok követségeinek belső védelmét szerte a világon a tengerészgyalogság őrtestülete látja el.